Eredeti funkciója, hogy a fogak zománca köré alkosson védőréteget, de a káros hatású baktériumok elszaporodásával az eredeti funkció helyett káros szerepet játszik és a szájüreg gyulladásos betegségeinek előidézéséért felelős. 

A plakk szénhidrát és más cukor tartalmú „tapadós” ételek rendszeres fogyasztása esetén nagyobb mértékben jelentkezik, míg a friss zöldségek fogyasztása, vagy a kifejezett rágást igénylők esetén csökkenhet.

A történelmi időkben sokkal több rágást igényeltek az elfogyasztott ételek, csak a huszadik században vált divattá a szinte pépes ételek és a cukros üdítő folyadékok tömeges fogyasztása. Mivel ezek „abraziv”, a fogakat dörzsölő, tisztító hatású anyagokat alig tartalmaznak, így a fogak öntisztulása szinte teljesen megszűnt. Emiatt sokkal több a plakk képződés és alatta a fogak megbetegedését okozó jelenségek előfordulása.

A plakkból képződik annak „elmeszesedésével”, kikeményedésével a fogkő, melyet már otthoni módszerekkel nem lehetséges megfelelően eltávolítani, a környező szövetek károsítása nélkül.